Múzeumpedagógiai módszertár

Múzeumpedagógiai foglalkozás a Magyar Nemzeti Múzeum állandó gyűjteményéhez

Zászkaliczky Anna Eszter (ELTE-Múzeumpedagógiai szakirányú továbbképzés hallgatója, 2016.)
Helyszín Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország története I. rész, 6. terem
Korosztály 6–8. osztály
Tematika A három részre szakadt Magyarország, Magyarország a török korban.
Időtartam kb. 90 perc
Tantárgyi
kapcsolódás

Irodalom, történelem, ének-zene, rajz- és vizuális kultúra, földrajz.
Képzési cél A foglalkozás során az egyéni munkával az önálló feladatmegértést és
feladatmegoldást; az asszociatív, elvonatkoztató képességet szeretném
fejleszteni; a páros és a csoportmunkával a kompromisszumkészséget, a
csapatban való munkát szeretném előtérbe helyezni. Emellett az önálló
véleményalkotás, a saját szempontok figyelembe vétele is hangsúlyos.
Nevelési cél A tanulók megtanulják, megismerik a múzeumi szabályokat, viselkedési
formát. Emellett ugyanolyan fontos, hogy az aktív múzeumlátogatói,
kritikai szemléletű látogatói attitűdöt is megtanulják. A múzeumra mint
otthonos, szórakoztató és érdekes helyre tekintsenek, ahol – tudtukon kívül
– a nonformális és informális tanulás előtérbe kerülhet.
Oktatási cél A tanulók általános iskolai tanulmányaihoz kapcsolódóan a három részre
szakadt Magyarország történelmi helyzetének, a három rész
sajátosságainak megismerése. Fontos az összefüggések, az események
átlátása, a történelem és az irodalom, zene összekapcsolása, egy időbe
való elhelyezése – ezzel kiküszöbölve az oktatás azon hiányosságát, hogy a
különböző tantárgyak kapcsolódási pontjait nem teremti meg az iskola.
A foglalkozás során az alábbi fogalmak és nevek kerülnek elő: végvárak,
adózás, török hódítás, jobbágyok, janicsárok, Habsburgok, nemesség, Balassi
Bálint, Erdélyi Fejedelemség, Magyar Királyság, Erdély, Felvidék,
Szulejmán, Habsburg Ferdinánd, pasa, imám, paraszt, Buda, Bécs, Eger,
Kőszeg, Dobó István, Zrínyi Miklós.

Múzeumpedagógiai foglalkozás részletes leírása

Írta: Szabó Máté (SZTE-JGYF andragógia szak 3. éves hallgatója)

Hej, te betyár világ…

 

1.Foglalkozás címe: Hej, te betyár világ…

2.Ajánlott korosztály:12- 13 évesek.

3.Foglalkozás koncepciója: Célom a betyárvilágot körüllengő romantika közelebb hozzása és jobb megismerése. Mivel a valóság és a róluk szóló kitaláció összemosódik, ezért nem könnyű eldönteni, hogy milyenek is voltak a való életben. Foglalkozás végére mindenkiben kialakuljon egy kép az életükről.

4.Foglalkozás tartalma: A betyár életérzés megismertetése, bemutatása Munkácsy Mihály: Búsuló betyár című képe alapján. Miért is volt számára olyan vonzó ez a világ?

Múzeumpedagógiai forgatókönyv

Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Feldolgozott alkotások:

Ferenczy Károly: Józsefet eladják testvérei 1900
Ferenczy Károly: Hegyi beszéd 1896
id. Pieter Breughel: Keresztelő Szent János prédikációja 1566

A foglalkozás címe: Bibliai szereplők kicsit másképp

Írta:Fekete-Horváth Erika  (ELTE-Múzeumpedagógiai szakirányú továbbképzés hallgatója, 2016.)

Múzeumpedagógiai forgatókönyv

Foglalkozás címe: Egy hölgy üzenete

HELYSZÍN:Magyar Nemzeti galéria Lépésváltás-kortárs kiállításához

ÍRTA: Káposztássy Krisztina (ELTE-Múzeumpedagógiai szakirányú továbbképzés hallgatója, 2016.)

KOROSZTÁLY: 16 éves kor felett

Foglalkozás célja:
Imre Mariann munkáján keresztül közelítek a kortárs művészet befogadásához, megértéséhez. Közvetlen benyomások, információk felhasználva  szeretnék eljutni a gyerekekkel az önálló gondolatokig, illetve elérni azt, hogy önállóan is képesek legyenek műalkotásokat értelmezni.  A kiállításon a gyerekek tudjanak megfelelően viselkedni, egyénileg, párban, csoportosan és önállóan tevékenykedni. A múzeumba járás örömet szerezzen nekik. Szeretném, ha a műtárgyelemzés iránti igényt kialakulna. Szeretném elérni, hogy a múzeumi óra során megismert új fogalmakat biztonsággal használják. 

Múzeumpedagógiai forgatókönyv

Írta: Bánfi Gréta, SZTE-JGYF 3. éves hallgatója a Múzeumpedagógiai kurzusra készítette.

Forgatókönyv:  Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus című alkotásához

A témakör célkitűzései:

  1. Célom, hogy a hallgatók megnyíljanak és merjenek beszélni arról, hogy a kép milyen érzéseket kelt bennük. Mivel egy olyan festményről van szó, amely teli van érzelmekkel, nagyon fontosnak tartom az őszinteséget a csoportban és ennek érdekében feladatom, hogy kialakítsak a hallgatókkal egy bizalmi kört.
  2. Megtalálni a kapcsolatot a képi elemek és a festő között, azaz Csontváry és a cédrus közötti összefüggést, azonosságot.
  3. Színekről való elmélkedés, azok jelentése, érzelemkifejező képessége, hőmérsékletük, mennyiségük a bemutatott képen.
  4. Olyan kérdések feltevése, mely során úgy érezheti a hallgató mintha ő szerepelne a képen
  5. Olyan kérdés feltevése, amely lehetőséget teremt arra, hogy a hallgató azonosuljon a kép alkotójával, úgy érezze ő is lehetne akár a kép alkotója.

Múzeumpedagógiai forgatókönyv/ Szabad a vásár!

A múzeumi óra címe: Szabad a vásár! - forgatókönyv a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum állandó kiállításához

Helyszín: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Kiállítás: „A jó kalmár a világ jótevője” állandó kiállításának első terméhez

Korosztály: 10-14évesek

Tananyag: történelem 5. osztály (középkori városok, vásártartás), történelem 6. osztály (egy középkori város: Buda), matematika (mérés, mértékegységek)

Készítette: Geiszt Elina  (ELTE-Múzeumpedagógiai szakirányú továbbképzés hallgatója, 2016.)

CÉLOK
Oktatási cél: A múzeum lehetőségeit kiaknázva, a kiállított tárgyak és hands on anyagok segítségével szeretném bemutatni a középkori/jelenkori vásárok világát. Szokásrendjét, gyakoriságát, áru készletét, mindezt természetesen úgy, hogy kiegészítse a történelmi tanulmányaikat a szabad városokban zajló polgári életről. Illetve szó lesz mérésről és mértékegységekről, elsősorban történelmi vonatkozásban, de konkrét, gyakorlati tapasztalatokat is szereznének a tanulók.
Nevelési cél: Célom, hogy a gyerekek megtanuljanak tájékozódni egy komplex történeti kiállításban. Felismerjék, értékeljék az ilyen típusú kiállítások sokszínűségét, az anyagok, információk sokféleségét. Fontos az is, hogy jól érezzék magukat a kiállításban, a múzeumban. Megtanulják élvezni a múzeum kínálta élményeket.
Képzési cél: Az alkalmazott feladatokkal megpróbálom fejleszteni a gyerekek kommunikációját, fantáziáját, együttműködési készségüket. A látottakkal kapcsolatban pedig szeretném elérni, hogy ne csak információmorzsákat gyűjtsenek, hanem egyféle összkép is kialakuljon bennük. Ezt történeti kiállításokat nézve mindig próbálják magukban „összerakni”.

Oldalak